Ex Libris

A gyerek falja a könyveket.

Régebben is így volt ez, de akkor még szó szerint tette, ami komoly veszélyt is jelentett tetemes könyvállományunkra. Hamar kiderült azért (miután szinte mindig ugyanazt a tíz könyvet pakolta le a polcról és nyálazta át), hogy a borítóra utazik, belbecstől független. A befutó könyvek borítója egytől egyig (csúnya) lilás-kékes, és témájukat illetően filozófiával, miszticizmussal, vallástörténettel és - végre egy könnyedebb "diszciplina" - utazással foglalkoztak, plusz néha becsúszott egy-egy Stefan Zweig vagy Isaac Singer regény is.

Mostanra jutottunk el a "klasszikusokhoz" (értsd: klasszikus gyermekirodalom - legalábbis a képeskönyveket illetően), ami - az előzményeket nézve -, igazi pálfordulásnak számít.
Mikor mi a kedvenc, folyton változik. Az e heti befutók Marék Veronika Boriborn&Annipanni könyvei, letaszítva Bartos Erika óvodásoknak szánt verseskönyvét (a gyerek könyválasztásainál azért megfigyelhető némi nagyoskodás), ami hetekig tartotta magát, sőt, ez hozta az igazi áttörést a könyvpreferenciát illetően. Örök második egy jól bevált verseskönyv - Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Nemes Nagy Ágnes és társai, Kállai Nagy Kriszta illusztrációival (sokat nyom a latban). És játszik még a DM promóciós füzetecskéje kismamáknak és kisbabáknak, mert van benne: 1. Baba, 2. Anyuka, 3. Apuka... és hát ismerős a felállás.
Hosszú perceken, negyed vagy akár fél órákon át el tudja őket tanulmányozni, magában, társaság csak akkor kell, ha netán valahol elakad a történetben.
Naná, hogy én is szeretem ezeket a könyveket!